Kövi Szűz Mária plébánia

1811-ben a megáradt Duna mindenféle tárgyat sodort magával. Bauer Jakab óbudai kőfaragómester a megáradt Dunából kihalászott Mária-képet a Szentendre felé vezető út mentén lévő, az egykori római kolóniáknak vizet szállító Aquaductus, vagyis vízvezetékrom egyik megmaradt pillérére helyezte. Innen származik a Máriakő elnevezés. Később a Máriakőre kitett képet megóvás céljából vasráccsal ellátott szekrénykébe helyezték. A kép ma a templomban az ambó mellett, az őt méltán megillető helyen található, a „Máriakő” szekrénykéjében egy másolat maradt.

A pillér ma is ott áll régi helyén, bár a felüljáró építésekor nem voltak rá kellő tekintettel az építők. Elhelyezkedése miatt - a felüljáró rámpája szinte betemeti, a pillér rézsű felőli oldalán van - a szekrényke ma már semmiféle kegyeleti helyként nem alkalmas.

A templom őse, a "Kőkápolna", 1865-ben Ziegler József építőmester vezetésével épült fel, közadakozásból. Ezt az eseményt a templom falába süllyesztett márványtábla ma is büszkén hirdeti.

Szentmisét sokáig csak alkalmilag mutattak be a kápolnában, de 1921-től már rendszeresen, ettől kezdve méltán templomnak nevezhetjük.

Rövid időn belül közkedvelt zarándokhely lett, kezdett kicsinek bizonyulni, megkezdődött a bővítés. Első lépésként fatornácot emeltek a bejárat elé.

1930 júliusában kezdődött meg a templom bővítése és az év szeptember 8-án már fel is szentelték a megnagyobbított épületet. Ekkor történt meg a templom környékének feltöltése, rendezése, parkosítása is. 1932-ben a Máriakő miatt a Műemlék Bizottsággal nézeteltérés és vita alakult ki. A Városrendezési Bizottság szerint a kő a forgalmat nagyban akadályozta, a Műemlék Bizottság pedig ellenezte a kő mozgatását. Peisz Lajos atya a városrendezőkkel szövetkezett, egy éjszaka elfűrészelték a követ és a HÉV sínein keresztül kb 10 m-rel beljebb vitték. E szerencsés döntésnek is köszönhető, hogy a Máriakő ma is megvan.

1947-ben a háborús sérülésektől kijavított templom belső terét kifestették, a festésnél Mária színeit a fehéret, kéket és arany színeket alkalmazták. A festést és az ornamentikát művészi minőségben Papp László és fiai templomfestők készítették. A templom szobrai és a keresztút stációi Máriahegyi János keze munkáját dicsérik. Piszkei vörös márványból készült a keresztkút bronz tetővel és mellette a falba süllyesztett kagyló alakú szenteltvíz-tartó. A szentélyben lévő festmény "Mária a gyermek Jézussal" ismeretlen festő műve.

1965-ben a 100 éves évforduló ünnepére kívül-belül restaurálták a templomot.

Az Óbudai városfejlesztés miatt a templom többször forgott már veszélyben. Fenyegette lebontás, átépítés, 100 m-re eltolás.

1985-ben a templomot felújították, hozzáépítve egy toldalékot, amivel befogadóképessége majdnem kétszeresre bővült.

Forrás: http://kovi-maria.hu/